2012. június 8., péntek

A zoknicsipeszről

Szögezzük le az elején, hogy a zoknicsipesz egy nagyon hasznos találmány. A lényege, hogy mielőbb mosógépbe helyezed a zoknikat, már össze is párosítod, és amikor kiveszed a tiszta ruhát a gépből, akkor csak fel kell helyezned a szárítóra, és utána már nem kell foglalatoskodnod a párosítgatással. Tehát először melós dolog összepárosítani a zoknikat, de utána nagyon kényelmes párosan kivenni a gépből őket. (A zoknicsipeszt ellenzők táborának fő érve, hogy büdösek a zoknik, ezért nem párosítják előtte őket. Ezzel az érveléssel egyáltalán nem tudok egyetérteni.)

Amikor ma megpakoltam a mosógépet, zoknicsipesszel párosítottam a zoknikat, közben azon gondolkodtam, hogy mennyit változott körülöttem a háztartás ellátásának módja, amióta gyerekek vannak.

Az egész változás akkor kezdődött, amikor első gyermekemmel terhes voltam, és a nagy hasamtól már nem igazán tudtam "rendesen" takarítani. Igaz, zoknicsipeszre még akkor is vágytam, meg is lepett Karácsonyra a férjem vele (mindig kitalálja mit szeretnék). Dupla adaggal vett, gondolva a következő generációra. Mostanában, amikor már a dupla adag csipesz is szolgálatban van a szárítón, akkor tudom, hogy egy kicsit meg vagyok csúszva a mosással. De olyan édesek azok a kis mini zoknik csipesszel, hogy már ezért is érdemes szívni szórakozni velük.

De a zoknicsipeszes történet ennél sokkal szofisztikáltabb. K. barátnőm is vett nekem egyszer zoknicsipesznek álcázott műanyag "valamit", ami funkcióját tekintve nagyon hasznos lehet, viszont zoknicsipesznek alkalmatlan. (Igen, kipróbáltam.)














És az eredeti (utánozhatatlan) zoknicsipesz:














Szintén háromgyermekes barátnőmnek meséltem a zoknicsipeszek hasznos mivoltáról, (konkrétan dicsőítettem a csipeszeket) Ő csak bölcsen körülbelül annyit mondott, hogy rövid az élet ahhoz, hogy ilyen sz@rságokkal foglalkozzon...