A tehetségről azaz Heni babafotói

A környezetemben rengeteg tehetséges ember van, sőt, azt is mondhatnám, hogy akivel valamilyen szinten tartom a kapcsolatot, mindenki tehetséges valamiben. A legtöbbjük nincs elismerve (anyagilag), ők mégis nem adják fel a harcot, mint a régmúlt a művészei, akik akkor voltak a legtehetségesebb korszakukban, ha éheztek, és aprópénzért adták el a tehetségüket.

Egyik kedves barátnőm, Heni, szintén igazi művészlélek, fotós, tele szívvel-lélekkel, emellett négy gyermek édesanyja, üvegablakot fest, tele van kreatív erővel. Megjegyzem, hogy újjáélesztett blogjában csak érzékelni lehet, mennyi mindenhez ért, mennyi mindennel foglalkozik.

Bemutatok itt néhány stúdiófotót, és ez itt nem a reklám helye. A képeken egy hónaposak voltak az ikrek. Elhívtam Henit, hogy készítsen néhány fotót a bébikről, úgyis olyan hamar felnőnek, legyen hát emlék. Heni jött, látott, győzött. Mindenféle pozícióban fényképezett bennünket, a babákat, közben jókat nevettünk, nem volt semmi görcs, vagy pózolás. Az ikrek jól tűrték a "hajtogatást", a kétéves kislányom meg produkálta magát...